Fehér Zsófia a 13., míg Szász Csongor Ármin a 17. helyen zárta a téli játékokat, ahol először indulhattak magyar snowboardosok.

Az 1994-es téli ötkarikás játékok házigazdája, a norvégiai Lillehammer adott otthont a 2. Téli Ifjúsági Olimpiának. A játékokra utazó 15 fős magyar csapat tagjaként két snowboardkrosszosunk, Fehér Zsófia és Szász Csongor Ármin először kóstolhatott bele az olimpiai hangulatba.

Snowboardkrosszban a szervezők egy egészen újfajta formátumot találtak ki. Normál világkupa versenyeken egy selejtező alapján a mezőny létszámától függően az első 16/32/64 fő jut az úgynevezett főtáblára. Ott már négyfős futamokban, egyenes kieséses rendszerben folytatódik a verseny, ahol mindig az első kettő jut a következő fordulóba.

Ezzel szemben az Ifjúsági Olimpia snowboardkrossz versenyében két időmérő futam alapján sorsolva először öt futamot kellett teljesítenie a versenyzőknek úgy, hogy mindenki menjen egyszer mindenkivel. A versenyzők a futamokban a helyezésüknek megfelelő pontokat gyűjtöttek: az első 4, a második 3, a harmadik 2, a negyedik pedig 1 pontot kapott. Az öt futam után a gyűjtött pontok alapján az első 8 mehetett az elődöntőbe, ahonnan egyenes kieséses rendszerben juthattak be a kis- és nagydöntőbe. Elődöntőnként az első kettő a nagydöntőben a dobogós helyekért küzdhetett, míg a 3-4. helyezettek a kisdöntőben az ötödik helyért szállhattak harcba. Ebben a rendszerben a győztesnek a normál világkupa 4 (lányok), illetve 5 (fiúk) futamával szemben 9 sikeres menetet kellett teljesítenie a nap végére. Ez meglehetősen embert próbáló feladat elé állította a mezőnyt.

A versenyzőket kifogástalan körülmények várták a Lillehammertől kb. 30km-re fekvő hafjelli sípályán. Zsófi és Csongor három nap szabadedzést követően mehetett rá először a krosszpályára, aminek a start része nagyon technikás volt. A start után egy laposabb szakasz következett két ugratóval, majd a pálya éles kanyarokkal és hullámokkal tarkított szakasszal fejeződött be. Egy kört átlagosan 50-60 mp alatt teljesítették a versenyzők. Edzésen kezdetben a jó rajtot próbálták gyakorolni, mert az ott megszerzett sebesség nagyban meghatározta a rajt utáni laposabb szakasz tempóját.

A második napon a waxokkal kísérleteztek. Mindegyik deszka más jellegű waxot kapott, és így sikerült megtalálni a megfelelő összeállítást a kifejezetten hideg és agresszív hóra. A második napi hivatalos edzésen nagyon biztatóan edzettek fiataljaink, és több, szinte hibátlan menetet teljesítettek.

A versenynapon kiderült, hogy a fiúk 17-en vannak, így egy versenyző az időmérő futamok után búcsúzik a további küzdelmektől. Szász Csongor edzéskörei jók voltak, a rajtjai is jól sikerültek. Az első időmérőn a pálya közepéig kiválóan haladt, majd a második ugratónál elveszítette az egyensúlyát.  Sok időt veszített, míg újra lendületbe tudott jönni, így 56,70 mp alatt ért célba. Ekkor is volt még esélye az 16. még továbbjutó helyet megszereznie, de ehhez egy abszolút hibamentes menetre volt szüksége, és legalább négy másodperccel gyorsabban kellett volna teljesítenie a pályát. A javítás sikerült, de a különbség sajnos nem volt elegendő az elődöntőhöz. Szász Csongor végül a 17. helyen zárt, de a jövőt illetően optimistán nyilatkozott a verseny után:

„Hihetetlen élmény itt lenni, nagyon kedvesek az emberek és nagyon jó a hangulat. Sajnos a verseny nem sikerült jól, az első kvali körben az egyik ugrató után rosszul érkeztem, és egy kicsit kicsúsztam, amivel rengeteg időt veszítettem. Az is közrejátszott, hogy a komoly hóhiány miatt leginkább csak a versenyeken tudtam rendesen megépített pályákon edzeni. Remélhetőleg jövőre több havunk lesz, és jóval többet tudunk edzeni, hogy felzárkózzak, illetve hogy megelőzzem a mezőnyt.”

Szász Csongor a célban (Fotó: MOB/Szalmás Péter)

 

Fehér Zsófia a futambeosztást meghatározó első időmérőn egy kiváló menettel (54,23 mp) a 11. időt érte el a 15 főre csökkent mezőnyben (a török versenyző az első hivatalos edzésnapon sérülést szenvedett, így nem tudott rajthoz állni.).

Az ötfutamos sorozat első körében szoros rajtot követően az első élesebb kanyarban szoros állásnál egy technikai hiba következtében sajnos elesett Zsófi, és negyedik helyen ért célba, amiért egy pont járt. A második körben remek rajtot követően az argentin lányt magabiztosan verve harmadikként ért célba, és két pontot kapott.

A harmadik kör ígérkezett a legnehezebbnek, ahol hárman indultak, és két nagyon erős ellenfele volt Zsófinak. Nagyon szépen közel maradva hozzájuk harmadik lett, és ismét két pontot kapott. A soron következő negyedik menetben a kanadai versenyző már nem állt rajthoz, így ismét háromfős futamban kellett küzdenie Zsófinak, aki ismét nagyon taktikusan, jó versenyzéssel a harmadik pozíciót szerezte meg újabb két pontért.

Fehér Zsófia akcióban (Fotó: MOB/Szalmás Péter)

Fehér Zsófia akcióban (Fotó: MOB/Szalmás Péter)



Bekényi Ádám szövetségi kapitány így emlékszik vissza az ötödik, mindent eldöntő futamra:

„Az ötödik kör sok izgalmat hozott, és akkori számításaink szerint egy első, vagy második hellyel szerencsés esetben még tovább is lehetett volna jutni. Ezt Zsófi pontosan tudta, és nagyon koncentrálva remekül rajtolt. A második-harmadik helyen érkeztek az amerikai lánnyal az első enyhe kanyarba. Ellenfele ettől a ponttól a sportszerűség határait erősen súrolvatartotta a lépést Zsófival, majd egy érdekes irányváltoztatást követően összeakadtak a deszkáik. Legnagyobb bánatunkra a mi sportolónk esett el. Becsületére legyen mondva, hogy mindezek után felállt, és teljesítette a távot. Célba érkezés után azonban már látszott, hogy gond van. A jobb térdét nagyon fájlalta, és orvosi segítséget kellet kérnünk, aminek a vége sajnos kórház lett.”

Fehér Zsófia a 13. helyen zárta a lillehammeri Ifjúsági Olimpiát. A sérülés sajnos olyan komoly volt, hogy a másnapi csapatversenyt sem tudta vállalni. Zsófi a folytatásban térdmerevítővel és mankóval közlekedett. Pontos diagnózist az MRI vizsgálat értékelése után kapunk. Zsófi a sérülés ellenére pozitív hangulatban nyilatkozott:

„Nagyon jó élmény volt. Igaz, hogy a várt 10. hely nem sikerült sajnos, de nagyon közel voltam hozzá. Élveztem ezt a versenyt, életem legjobb élményei közé sorolhatom ezt a két hetet. Nagyon jó érzés volt az is, hogy otthonról sok biztatást kaptam.”

Bekényi Ádám szövetségi kapitány így értékelte sportolóink első szereplését az ifjúsági játékokon:

„Nagyon örülünk, hogy képviselhettük hazánkat és szeretett sportágunkat ezen a rangos eseményen, nagyon jó érzés volt itt lenni. Bízom benne, hogy jó tapasztalatszerzés volt versenyzőinknek, és további rangos versenyen vehetünk majd részt a későbbiekben is.”

 

Comment